Boldva
Tarixi[tahrir | manbasini tahrirlash]
Qishloq nomini Bodva daryosidan olgan. Bu hudud qadim zamonlardan beri neolit, bronza va temir davrlarida oʻtroq joy boʻlgan. Yozma hujjatlarda qishloq 13-asrdan Boldua nomi bilan tilga olinadi.
1175-1180 yillarda Ordo Avliyo Benedikt Boldvada monastir qurdi. Monastir cherkovi Avliyo Yahyo cho'mdiruvchiga qurilgan. Ayni paytda qishloq aholisi rotundadan foydalanadi. Ushbu rotunda xarobalari 1980-yillarda, Árpad yoshidagi cherkovni ta'mirlash paytida qazilgan.
Mashhur kodeks, Ibodat kodeksi deb ataladi. Sacramentarium Bolvense eng qadimgi venger matnlaridan birini o'z ichiga oladi.Ma'nosi dafn marosimidagi nutq. 1285 yilda mo'g'ullarning ikkinchi istilosi paytida bino vayron qilingan va yoqib yuborilgan. Rohiblar Somogyvar Abbeyiga qochib ketgan. Keyinchalik turk urushlari paytida cherkov yangilangan va isloh qilingan.
Diqqatga sazovor joylari[tahrir | manbasini tahrirlash]
- 12-asrda qurilgan cherkov va monastir xarobalari. U romanesk uslubida, binoning sharqiy tomonida 3 nefli va 2 minorali bazilika shaklida qurilgan.
- 19-asrdan Szatmáry oilasining qal'a.
Qo'shni qishloqlari[tahrir | manbasini tahrirlash]
Sajoecseg (5 km), Sajósenye (6 km), Ziliz (3 km) va Edelen va Sajoszentpéter shaharlari ham taxminan. 10 km.
Adabiyotlar[tahrir | manbasini tahrirlash]
- Valter Ilona: Boldva, református templom.(Boldva islohot cherkovi). (TKM) Bp.,1991 yil
- Töltéssy Zoltan (Szerk. ) (Tahr.) Boldva történeti kronológiája. – (Boldva tarixiy xronologiyasi). Boldva, 2000.16 b.
- Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapesht, 1938. 843 b. --- 32-33. p., LXXXVI. tábla balsó kép.
- Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundai. (O'rta asrlar Vengriyasining romantik dumaloq cherkovlari.) (Mûvészettörténeti Füzetek, 4.) Akademiyai Kiado. Budapesht, 1972 yil.
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Vengriya arxitektura merosi ABC. ) Budapesht
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Vengriyadagi eski nasroniy, romanesk va o‘tish davri uslubidagi arxitektura). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesht
- Noma'lum (? ): Phat a$$