Ozodlik, Tenglik, Birodarlik

Vikipediya, ochiq ensiklopediya
Fransuz Respublikasining rasmiy shiori.

Ozodlik, Tenglik, Birodarlik Fransuz Respublikasining va Gaitining milliy-rasmiy shiori. Bu shiorning ilk kelib chiqishi Fransuz Revolyutsiyasiga borin taqaladi. Bu shior turli davrlarda Fransiyaning turli hukumatlari tomonidan ishlatilgan. Shunga qaramasdan Faqatgina XIX-asr ohiriga kelibgina bu shior Uchinchi Respublika tomonidan rasman davlat milli y shiori web e'lon qilindi.

Tarixi[tahrir]

Fransiya Milliy Administratiya Maktabi binosining kirish qismiga o'yib yozilgan shior.

"Ozodlik, Tenglik, Birodarlik" shiori Fransiya Revolyutsiyasi davomida paydo bo'lib, unga rasmiy shior maqomi berish to'g'risidagi munozaralar Birinchi Respublikaga ados solinishidan oldin, ya'ni 1790 yillarda boshlangan.

Dastlabki kelib chiqish tarixi[tahrir]

Bu shiorning kelib chiqishi haqida fransuz tarixchisi Mona Uzuf shunday deydi "Bu siorning kelib chiqishida juda hem xilma-xil mafkuralar va turli falsifie guruxlarning taʼsiri katta boʻlgan. Uygʻonish davri va XVIII asrga kelib fransuz faylasuflari „Doʻstlik“, „Saxovatpeshalik“, „Samimiylik“, Birdamlik" kabi insoniy mafkuralarni ilgari surishgan. Falsafiy-Birodarlik guruhi boʻlmish Masonlar esa „Tenglik“ soʻziga urgʻu berib uning ahamiyati juda hem kuchli ekanligini taʼkidlashadi, ular uchun „Ozodlik“ albatta „Tenglik“dan kelib chiqadi degan mantiq ustunlik qilgan. „Ozodlik, Tenglik, Birodarlik“ ushbu falsafiy va intelektual guruhlarning mafkuralarini oʻzida mujassam etgan universal shior sifatida asti sekinlik bilan kirib kelgan[1].

Considérations historiographiques[tahrir]

Mona Uzufning ta'kidlashicha shiorga "Qa'tiylik va Shijoat yetishmagan", yana bir fransuz tarixchisi Alfons Olard esa shiorlarning paydo bo'lishida revolyutsiyadagi bosqichlar katta rol o'ynagan. Revolyutsiyaning dastlabki kunlarida "Ozodlik" so'zi rasmiy ramzga aylangan bo'lsa, 10-avgustdagi Feodallikni bekor qilinishi bilan esa "Tenglik" so'zi va revolyutsiyadan keyingi mamlakatning birlashish jarayonida esa "Birodarlik" iborasi ommalashgan.

Birinchi marta ishlatilishi[tahrir]

Birinchi marta bu shior rasmiy ravishda Maksiimiliyan Robespier tomonidan tomonidan " Milliy gvardiyalarni tashkil qilish haqidagi nutq" (fransuzchada:Discours sur l'organisation des gardes nationales) [2], lekin Robespier bu shiorni hech qachon og'zaki so'zlarida ishlatmagan.

Shior 1793-yilda Parij meriyasining devoriga rasmiy ravshda shunday yozilgan holatda bitiladi: Respublika yagona va bo'linmasdir - Ozodlik, Tenglik, Birodarlik yoki O'lim… Bu keskin qasamiyoddan revolyutsiyaning yakunlanishi bilan asta-sekinlik bilan voz kechiladi, lekin "Ozodlik, Tenglik, Birodarlik" saqlanib qoladi.

Tarixiy bosqichlarda[tahrir]

Shior tarihning keyingi bosqichlarida juda ham koʻp guruhlar tomonidan taʼqiqlangan boʻlsa, boshqa tomondan koʻpchilik guruhlar tomonidan qoʻllab quvvatlangan ham. Napoleon I imperiyasi davrida bu shior qaʼtiy ravishda taʼqiqlandi, keyinchalik Burbonlarning qayta tiklanishi ham bu shiorni ishlatishni man qildi. Faqatgina Iyul Revolyutsiyasining boshlanishi bilan bu shior qaytadan ommabop iboraga aylanadi. Shndan soʻng bu shior bir nechta marotaba har hil revolyutsion oqimlar, sotsialistlar, communistlar va demokratlar tomonidan ishlatilgan.

Lekin Birinchi fransuz imperiyasi va [Iyul Revolyutsiyasi|Iyul Revolyutsiyalari]] davridagi ommaviy repressiyalar „Ozodlik, Tenglik, Birodarlik“ shiorining falsafasini amalda qoʻllanilishini gumon ostiga qoʻyadi.

Faqatgina 1880-yilga kelibgina bu shior Fransiyaning barcha jamoatchilik tashkilotlari jabhalarining shioriga aylandi va Uchinchi Respublika tomonidan rasmiy ravishda mamlakatning milliy shiori deb qabul qilinadi.[3].

Vishi Rejimi davrida shior „Mehnat, Oila, Vatan“ shiori bilan almashtiriladi, Ozod Fransiya hududida esa „Ozodlik, Tenglik, Birodarlik“ shiori siyosiy sabablarga koʻra 1 yil davomida ishlatilmaydi va 1941 yilda yangidan milliy shior sifatida foydalaniladi

XX-asrning o'rtalarida shior Fransuz Respublikasining 1946-yildagi konstitutsiyasiga milliy shior sifatida bitiladi. Shu kundan e'tiboran "Ozodlik, Tengik, Birodarlik" shiori Fransiyaning milliy shiori sifatida tarixga bitiladi.

Boshqa qoʻllanishlari[tahrir]

Gaiti Respublikasi 1987-yildagi konstitutsiyasining 4 moddasi „Ozodlik, Tenglik, Birodarlik“ shiori rasmiy ravishda milliy shior qilib qabul qilinishi haqidadir[4].

Erkin dastur ta`minoti harakati faoli Richard Stallman bu harakatning asosiy poydevori shu shiorga asoslanganligini aytadi: Men sizga Erkin dastur ta`minotini uchta soʻz bilan tushuntirib beraman: Ozodlik, Tenglik, Birodarlik, chunki foydalanuvchilar erkindirlar, Tenglik, chunki ularning hammasi bir hil erkinlikka egadir, Birodarlik, chunki biz ularni guruhlarga birlashib birdam boʻlishlarini qoʻllab quvvatlaymiz[5].

Shior so'zlarining ma'nolari[tahrir]

[[Fichier:Liberte-egalite-fraternite-tympanum-church-saint-pancrace-aups-var.jpg|right|300px|thumb|Tympan d'une église avec une inscription datant de 1905 suite à la loi sur la Séparation des Églises et de l'État en 1905.]]

Liberté[tahrir]

La déclaration des droits de l'homme et du citoyen de 1789 définit ainsi la liberté :  .

La déclaration des droits de l'homme et du citoyen de 1793 modifia cette définition par :  .   (Vis libre ou meurt ou Vivre libre ou mourir en français) fut une grande devise républicaine.

Égalité[tahrir]

Deuxième terme de la devise de la République, le mot « égalité » signifie que la loi est la même pour tous, que les distinctions de naissance ou de condition sont abolies et que chacun est tenu à mesure de ses moyens de contribuer aux dépenses de l'État. La Déclaration des droits de l'homme et du citoyen de 1793 stipule que :   Selon la déclaration des droits de l'homme de 1795,   Il y a quand même une dimension sociale dans l'égalité, puisqu'elle résulte, selon Robespierre, de l'amour de la patrie et de la République, qui ne tolère pas l'extrême disproportion des richesses. Égalité demande donc, pour le fondateur de la République, que l'héritage soit aboli, que chacun ait un travail et que l'impôt soit progressif. En somme, l'égalité des sans-culottes n'est pas celle des brissotins. Rousseau définissait l'égalité, consubstantielle à la liberté, comme le fait que  

Fraternité[tahrir]

Troisième élément de la devise de la République, le mot Fraternité a été adopté sur proposition de Jean-Baptiste Belley. La fraternité est ainsi définie dans la Déclaration des droits et des devoirs de l'homme et du citoyen figurant en tête de la Constitution de l'an III (1795) :  

Pendant la Révolution française,  [6].

Selon Paul Thibaud, philosophe et ancien directeur de la revue Esprit[7],  

La fraternité républicaine s'approche du concept de capital social de Robert Putnam, une forme d'entraide entre citoyens visant un monde meilleur[8].

Notes et références[tahrir]

Andoza:Références

Voir aussi[tahrir]

Bibliographie[tahrir]

  • Borgetto, Michel. La Devise : « Liberté, Égalité, Fraternité ». Paris : PUF, 1997, 128 p. (Que sais-je ; n° 3196). Andoza:ISBN
  • David, Marcel. Le Peuple, les droits de l'homme et la république démocratique. Paris : l'Harmattan, 2002, 275 p. Andoza:ISBN
  • Andoza:Ouvrage

Article connexe[tahrir]

Liens externes[tahrir]

Andoza:Autres projets

Andoza:Portail


Manbalar[tahrir]

  1. Mona Uzuf, „Ozodlik, tenglik, birodarlik“ (fransuzchada" Liberté, égalité, fraternité "), asari.
  2. " Milliy gvardiyalarni tashkil qilish haqidagi nutq" (fransuzchada:Discours sur l'organisation des gardes nationales)p. 429, note 1.
  3. Adolat, Ozodlik, Tenglik, Birodarlik, Yevropa demokratiyasining qanday qadriyatlar poydevoriga qurilgan? (Olga Inkova rahbarligida), Jeneva Universitetining Yevropa Instituti.
  4. Gaiti Respublikasining 1987-yil 29-martda qabul qilingan Konstitutsiyasi
  5. Cite error: Invalid <ref> tag; no text was provided for refs named prog
  6. Michel Borgetto, La Devise : « Liberté, Egalité, Fraternité », PUF, 1997, p. 34
  7. « Il était le bon côté du christianisme », Libération, 23 janvier 2007
  8. Andoza:Ouvrage, page 361.